Lassan kezdek hozzaszokni Delhi minden nyugehez: szmoghoz, a nyomulos, trukkozo riksasokhoz, arusokhoz. A masodik nap megneztuk Hamuyun mogul-uralkodo mauzoleumat, amit a "mogulok halotermenek" is neveznek, mert itt alussza orok almat szinte mindegyikuk Baburtol Aurangzeben at az utolso mogul uralkodoaig (Sah Bahadur II), akit a mar csupan mar Delhi es kornyeke folott uralkodott 1858-ig, amikor is a britek egy elvetelt lazadast kovetoen megfosztottak tronjatol es szamuztek.
"Dormitory of the Mughals" |
Harmadik nap kulonosen jo dolgunk volt. Zsuzsa a repulon megismerkedett egy indiai uzletemberrel: Naressel. Naresh, akinek ket textil uzeme van itt Delhiben es par etterme Magyarorszagon felajanlotta, hogy rendelkezesunkre bocsatja autojat es sofforjet egy felnapra egy kis varosnezes vegett; estere pedig vacsorazni hivott.
Az auto 3-ra erkezett a megbeszelt talalkozo helyre - ket oraval kesobb, mint ahogy megbeszeltuk. Indiaban maskep ertelmezik az idot es a pontossagot mint nalunk - meg aztan gondoltuk: "ajandek lonak ne nezd a fogat". A kenyelmes Toyotaval gyorsan vegig latogattuk az aznapra tervezett helyeket, este pedig talalkoztunk Naressel, aki korbe vezetett az egyik gyaraban. Agytakarokat, huzatokat, fuggonyoket gyartanak exportra - tobbnyire Franciaorszagba, de a magyar Tesconak es a Metronak is szallitanak. Kb. 60 fot foglalkoztat havi 5000 rupias fizetesert (kb. 20 eFt), ami itt atlagosnak szamit.
A delhii Jama Masjid - India legnagyobb mecsete |
Este elvitt minket egy etterembe, ahova o rendszeresen jar a (nepes) csaladjaval. A pincer elore koszont neki, mint regi jo ugyfelnek. Sajnos nem tudott valunk maradni sokaig : csupan valami aprosagot rendelt, mert meghivasa volt vmi csaladi banzajra aznap estrere, ahova nem mehetett teli hassal. Mielott tavozott, meghagyta a pincereknek, hogy barmit rendelunk, azt irjak az o szamlajara - nem hagyta, hogy barmit is fizessunk. Nagyszeru volt megtapasztalni ezt a kozvetlenseget es vendegszeretetet, ami egyebkent az indaiai emberek tobbseget jellemzi.
2008 utolso estejet egy kis barban toltottuk, ahhol a csaposokon es a ket kulfoldi paron kivul csak egy-ket nyugatiasan oltozott indiai srac volt. Kiscsoportos buli, de jo volt.
Apropo: parok. Itt mindenki azt hiszi, hogy Zsuzsa a felesegem. Egyutt megyunk mindenhova, egyszobaban, sot mitobb: tobbnyire egy (francia)agyban alszunk. Ezek utan igen csak nehez lenne elmagyarazni a hindusoknak, hogy milyen viszonban is allunk egymassal - ok barat-baratno viszonnyal sem tudnak mit kezdeni...
Ugyhogy inkabb rajuk hagyjuk - sokkal egyszerubb az eletunk, ha part jatszunk. Nekem mindenkep. Zsuzsa rosszabbul viseli: amikor velem van, ot levegonek nezik es csak velem targyalnak. Ha kajat rendelunk tobbnyuire elem teszik le, a szamlat nekem hozzak, meg a noi ruhakat arulo bazaros is engem szolit meg! A szuk es zsufolt indiai utcakon tobbnyire csak libasorban lehet kozlekedni es tobbnyire Zsuzsa jon utanam - mint valami jo indiai feleseg. Ezen neha jol szorakozom magamban... :o) (Itt az asszony szinte mindig a ferje utana megy 1-2 meterrel, legfeljebb melllette.)
Egyebkent ha neha kulon valunk es egyedul setalgat, akkor termeszetesen ot is emberszamba veszik, mint fuggetlen nyugati not, akinek van penze es jogai - de "feleseg szerepben" nincs sok szava. Szal kivulrol nezve valahogy igy mukodik a mi "hazassagunk". :o)
A hires Lotusz-templom A tavolban mar latszik a szmog, ami a naplementevel egyutt telepszik a varosra |
Januar elsejen elhagytuk a buzos Delhit es india szamos belfoldi vonalakon kozlekedos fapados tarsasagaval a del-indiai Channaiba, regebbi neven Madrasba repultunk. (az utobbi 10 evben India nagyvarosainak tobbseget atneveztek, hogy megszabaduljanak a "gyaszos gyarmati mult kisertetetol". Igy lett Bombaybol Mumbai, Calcuttabol Kolkata, Benaresbol Varanasi es meg folytathatnam a sort...)
(A bejegyzes tobb neki futasban irodott, ezert az idobelisegben tapasztalhato zavar)