Feljegyzések Hindusztánból

Chennaiba, Tamil Nadu allam fovarosaba est 8korul erkeztunk. Kellmes 25-28 fok es profin meg szervezett "prepaid-taxi service" fogadott. Az oreg, de elegans es kenyelmes Ambassador, amelyrol mar meseltem gyorsan szallasunkra repitett minket. Fital sofforunk - nemi tulzassal feleannyi idos lehetett, mint az auto, amit vezetett - helyi viszonyokhoz kepest is dinamikusan vezetett: ritkan mentunk 70-nel gyorsabban es a buszokat is ugyesen kerulgettuk.
Chennai igazi tropusi varos erzeset sugarozta - mintha Havannaban lettunk volna. Chennaiban nem terveztunk sokat mararadni, mert nem sok erdekesseget tartogat magunk fajta latogato szamara - masnap delben indult a vonatunk Maduraiba. Masnap reggei utan elhataroztuk: tengert akarunk latni vegre! Egy fiatal riksas erosen ajanlkozott, hogy varosnezest szervez nekunk, de mivel a vonat nem var igy inkabb maradtunk a tengerpartnal. Csobe huzott.
Utozben eloadta, hogy a mar elore kialkudott 50 rupiaert plusz negy, azaz negy bolt felkereseseert cserebe a tengerpart melllett elvisz meg minket egy szep kereszteny es egy hindu templomba - mindketto "very famous". Egyefene! belementunk, azzal a kitetellel, hogy 11-re visszavisz minket a hotelhoz. A tengerpart eleg szemetes volt, de sebaj. A templom is szep volt: leg inkabb a mi matyas templomunkra emlekesztetett. A hindu templom is megnezegettuk. Ez utan jott a fekete leves.
Mar profi, tutira-semmit-sem-vasarolo boltnezegetok voltunk 5 nap Delhi utan, szal jojjon aminek jonnie kell alapon vartuk a 4 boltot. Mindig probalunk muzeumkent tekinei ezekre ehlyekre es igy talalni benne nemi levezetet. Tobbnyire szobrok, kendsok, salak, szonyegek, ekszerek, egyeb kezmuves munkak es ehhez hasonlok kaphatok ezekben a legkondis szep, tiszta turista boltokban - a paiaci ar tobbszoroseer. Az alku szerint 10 percet kell mindig a boltban tolteni, de a vonatra hivatkozva nekunk csak 5-ot kellett, ami a gyakorlaban 15-ot jeletett - nehez volt megszabadulni a ramenos boltosoktol. Masodik bolt utan keztuk igen csak unni, de mi tartottuk a szavunkat. Az utolso boltobol 11.10kor jottunk ki - kicsit morci is voltam, hogy emberunk nem veszi komolyan, hogy a vonat nem var. Emntsegere legeyen mondva hogy aztan repesztettrendesen, atlag folotti intenzitassal turkolt es kis utcakon ugyeskedte at a rikshat, ha a fouton epen dugo volt elottunk. Megerkeztunk, de rikshasunk legfobb atrakcioja meg hatra volt: mikor nyujtom fele a kialkudott 50-es Gandijit megszolal: "fifty each" (50 fejenkent)! "Anyaaad!" gondoltam magamban es nyugodtan, de hatarozottan el magyaraztam neki, hogy nem errol volt szo es nalunk "sapadt arcuaknal" illik betartani azt amit megbeszelunk. Mi vegig neztuk a 4 boltot, hogy meg kapja a jatjat, szal ne szorakozzon!
"Hat ez nem jott be"   - gondolhatta es elvette az 50 rupiast. Kapkodva pakolast es egy eszement "riksha-rideot" kovetoen epp elertuk a vonatunkat Madurai fele...