HTML

Feljegyzések Hindusztánból

Egyetemi éveim közepe táján merült fel bennem az ötlet: jó lenne világot járni kicsit még mielőtt beszállok a "mókuskerékbe". Ha már dolgozik az ember, akkor nincs az a munkáltató, aki tolerálna egy 2-3 hónapos kiruccanást . Az idő múlásával egyre jobban kikristályosodott az útiterv: India, 2008 november 27 - 2009. március 29. Ez a blog az ott szerzett tapasztalataimat, élményeimet hivatott megörökíteni.

Friss topikok

Karacsony az ashramban

2008.12.29. 09:01 Balazs.Indiaban

A dokitol kapott antibio-bogyo viszonylag gyorsan kikuralt a hasmenesbol.  Mire mar jobban lettem, csupan ket nap volt hatra karacsonyig. Mivel ugy gondoltam, hogy mint mikulas kellokepen ki veszem a reszem a karacsonyi banzaj szervezeseben, igy hanyagoltam a christmas-committee ulesein valo reszvetlet. Az ebbol eredoen csak karacsony elott egy nappal tudtam meg hognincs szinte semmifele jelmez, illetve ruha, amiben fellephetnek! Csupan kaptam, talaltam egy kb. 1,5x5 meteres piros anyagot - ebbol kellett ruhat improvizalnom. Hoztam magammal varro keszletet, svajci bicskamon volt ollo, szoval neki lattam. Miutan elfogyott az osszes piros, narancssarga es a tobbi meg nem tul eluto szinu cernam, elkeszult a mikulas-gunya zsakostul mindenestul. Vagy fel napomba telett.
A program megszervezeseben es az ashram feldisziteseben mindenki resztvett: a hindu diakok epp ugy mint mi "feherek". Jezust mint "kereszteny gurut" Indiaban is sokan tisztelik. Az ashram teruleten - hacsak egy szobor kepeben is- minden vallasnak a szentelye megtalalhato : kereszteny, hindu eppugy mint zsido vagy buddhista. Az osszes nagy vilag vallas ugyanazokra az alapveto, egyetemes ertekekre epul, mint amilyen a beke es a szeretet.

Dekoracio a tuzaldozohely tetejerol fotozva


Az ashram epuleteit szepen feldiszitettek: tobbszaz kis olajmecsest helyeztek el minden fele. Azasram kozepen talalhato kis reten egy hatalmas keresztet raktak ki mecsesekbol ala pedig a "Happy Christmas" feliratot. EZ utobbit le akartam fotozni, igy hat egy osdi letran elkezdtem felmaszni az egyik tuzszertartasok helyszineul szolgali pavilon tetejere,ahol mar valaki fent szorgoskodott, az ott elhelyezett mecsesek meggyujtasan. Mondanom sem kell, hogy a letra feokai leszakadtak, en pedig logtam a tetorol. Mivel mar elejetol fogva nem biztam a letraban igy inkabb a tetobe kapaszkodtam. A segitsegemre sieto sracok segitsegevel lejottem valahogy, majd meg forditottuk az "A-alaku" letrat es ujra probalkoztunk - a jo kepert meg kell dolgozni. A letra masik szara mar stabilabbnak tunt, igy a kep is elkeszult. Sajnos azonban a maszaskozben vmi tortenhetett a zsebemben levo palmtoppal, mert azota az erinto kep ernyoje tok halott - vagyis az egesz hasznalhatatlan.
8-kor kezdodott a karaconyi unnepeseg: tanc musokrok, komediak, enekles, tortenet mondas. Nagyon vidam musort sikerult osszhozni. A musorok nagyreszet  az ashram egik tanuloja Anil szervezte, rendezte es sok esetben o maga is szerepelt benne. Ritka tehetseges srac - mielott az ashramba jott, szinhazban dolgozott, mint rendezo: latszott a musorokon, hogy erti a dolgat.
Az utolso elotti musor szam volt az en fellepesem. Bejottem "Merry Christmat" kivanva majd az ajandekokra tereltem a szot. Az elso sorban ulo 7-8 gyerkoc bamban nezettram - eltelt egy par perc mig "kapcsoltak", akkor aztan egyszerre felpattanva rohantak felem. Kicsit ijeszto volt elsore ez a lerohanas, deaz ajandokok gyors elo kapasaval sikerult elharitanom, hogy feldontsenek. Miutan a gyerekek meg kaptak az ajandekaikat (jatekokat) akkor hozza kezdtem onkentesek segitseget kerve a 120 Kit-kat csoki kosztasahoz - valamint kapjanaka felnottek is. :o)

Jomagam, mint az ashram mikulasa


Swami Vedanak is vittem par csokait, mert azt mondtak a cukorbetegsege ellenere igen csak "edes-szaju", de visszutasitotta azzal, hogy adjam inkabb a gyerekeknek. Ha nem hat nem. :o)
Szep karacsony volt.
Karacson elott par nappal erkezett ashramunkba egy magyar lany Henriett, aki Londonban dolgozik mint profi balett-tancos. Bar a balett nagyon nem az en mufajom, de ot nagyon megkedveltem: jo volt vele beszelgetni ami kis "erthetetlen nyelvunkon" a sok angol utan, mag hat oszinten szolva nem sok a joga illetve a spiritualitas irant komolyabban erdekoldo embert ismerek, igy plane orultem a vele valo talalkozasnak. Ot megelozo ashrambeli honfitarsam (Andras) 10 napig csendben volt, aztan meg en lettem beteg, szal nem sokat tudtam beszelgetni vele.
Az utolso Rishikeshben toltott napomon korbe vezettem Henit a varosban. Megneztuk az esti aarati. Kulonleges arati volt, mivel tuz szertartast is tartottak es ott volt a kozeli ashram szellemi vezetoje Swami Chidananda Saraswati is. Az elott meg sosem hallottam rola, mikozben ott uldogeltunk a lepcson es figyeltuk a ceremoniat odajott hozzank egy ember mondvan: egy par, aki nagyon hasonlit rank tegnap jelezte neki, hogy szeretnenek ott a Ggangesz partjan meghazasodni es hogy o mar mindent elokeszitett. Sajnos kikellett abranditanunk -  mar csak azert is mert Heni mar hazas, nekem pedig belathato idon belul eszem agaban sincs meghazasodni senkivel. Ha mar beszedbe elegyedtunk el mondtuk neki hogy a Swami Rama ashramban lakunk es Swami Veda a mesterunk. O ennek nagyon megorult es mondta, hogy az o ashramuk nagyon jo viszonyban van a mienkkel es Swami Veda gyakran jar hozzajuk eloadasokat, vezetett meditaciokat tartani. Egybol felajanlotta, hogy azarati vegen menjunk vele es talalkozhatunk Swami Chidanandaval. Igy is lett!
A ceremondia vegen "ratapadtunk" uj ismerosunkre es kovettuk. Eg kis kertbe vezetett minket. A swami helyel kinalt minket, meg kerdezte honnajottunk, mint csinalunk itt, nagy elegedettseggel nyugtazta, a mikor Swami Vedat emlegettuk. Kozben lassan, tobbnyire nyugati ruhat viselo indiaiak (valszeg kulfoldon elok,  helyi hivatalnokok, uzletemberek) csordogaltak be a kis kertecskebe. Majd miutan mindenki leult. Kezdodott a kerdez-felelek. A latog kerdeseket tettek fel, a swami pedig valaszolt. Mi orommel hallgatuk, bar nem jott belole az a kisugarzas mint Swami Vedabol, de latszott rajta, hogy bolcs ember es komoly jogi. A mintegy feloras beselgetes utan, ahol szinte mi voltunk az egyetlen nyugati resztvevok a swami aldasat adta mindenkire es elkoszont. Kifele menet kaptunk ket altala irt konyvet. Mikor kerdeztuk mibekerul, azt a valaszt kaptuk, hogy ingyen van, ajandek, de hakarunk akkor tetszes szerinti mertekben adakozhatunk az ashramnak. Osszedobtunk 150 rupiat a nemes celert. (Az ashram egy arvahazat, egy iskolat es egy korhazat tart fenn, ezenkivul szamos mas karitativ tevekenyseget folytat.)

Masnap hajnalban mar a vonaton uletem, uton Delhi fele...

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://feljegyzesek-hinduszthanbol.blog.hu/api/trackback/id/tr87846429

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.