HTML

Feljegyzések Hindusztánból

Egyetemi éveim közepe táján merült fel bennem az ötlet: jó lenne világot járni kicsit még mielőtt beszállok a "mókuskerékbe". Ha már dolgozik az ember, akkor nincs az a munkáltató, aki tolerálna egy 2-3 hónapos kiruccanást . Az idő múlásával egyre jobban kikristályosodott az útiterv: India, 2008 november 27 - 2009. március 29. Ez a blog az ott szerzett tapasztalataimat, élményeimet hivatott megörökíteni.

Friss topikok

Wedding season

2008.12.14. 07:27 Balazs.Indiaban

Wedding season azaz a hazassagkotesek szezonja van erre fele ilyenkor. Szinte minden este hallani az eskuvok zajat kozelrol, tavolrol.
Szerencsemre nekem is sikerult belekostolni milyen egy indiai eskuvo. Az asram altal rendszeresen igenybe vett taxi-tarsasag tulajdonosanak fia megnosult. Az esemeny masodik napjara (egy indiai eskuvo 3 napig tart) meghivtak az ashram minden vendeget, tanulojat. Itt Indiaban az eskuvok nyiltak: barki szabadon bejohet az utcarol, ehet-ihat, mulathat kedvere. A fenese kerdezi tole ki fia-borja! Feher borrel es kek szemmel aligha hittek is volna rolam hogy rokon vagyok. :oD
Az oromapa buszt is kuldott ertunk az ashramba, igaz: Indiai idozitesnek megfeleloen egy orat kesett. Nemi kavarodas, keresgeles utan oda ertunk. A lagzi Rishikesh legelokelobb negyedeben volt: gyonyoru, hatalmas, villak, hazak mindenfele. Nem is gondoltam, hogy ebben a kis varoskaban ilyen is van!
Mire odaertunk mar tartott az utcabal: a volegeny lohaton unneplo, tancolo tomeggel korul veve araszolt a szertartas es a lagzi helyszineul szolgalo hatalmas sator fele. Elottuk egy kisteherauto meretu zene dobozt toltak, amibol hangszorokon uvoltott a zene es kulonfele csilli-villi izzok, diszek logtak rajta. Ami erdekes volt, hogy kulon tancoltak a nok es ferfiak. Egy darabig kovettuk a tomeget, fotozgattunk, nezelodtunk. Marmint Alessandro es jomagam - az ashrambeli indusok, akik elkisertek minket mar reg a hasukat tomtek a satorban. Sztem ok csak is ezert jottek. :o)
Mitan lattuk, hogy egy oraba is bele telik mire a satorhoz ernek, igy ugy dontottunk megyunk mi is enni! Indiaban forditva van mint nalunk: elobb esznek, aztan van a ceremonia. Belepttunk, a satorba, ami hatalmas volt: vagy 1000 ember is elfert benne es megrohamoztuk a legalabb 50 meter hosszu  "sved-asztalt", ami teli volt jobbnal jobb etelekkel. Latszott, hogy a vendeglatonk, nem India nyomorgoinak millioi kozul valo!

Miutan jol laktunk, a sator masik vegeben felallitott  szeksorok egyikere telepedtunk. A szeksorok egy tronszek-szerusegre neztek, ahol a volegenynek es a mennyasszonynak kellett volna helyet foglalni - bar meg nem ertek ide. Ugy felora uldogeles utan meg erkezett a volegeny. Elfoglalta helyet a tronuson. Korul rajzottak a rokonok, igazgattak ruhajat, keszitgettek a ceremoniara. A mennyasszonynak meg semmi nyoma nem volt, amikor oda jott hozzan Gitta, az ashram termetes recepecios-mindenes asszonysaga es kozolte hogy sajnos mennunk kell: 10-kor zarjak az ashram kapujat es kulonben is: masnap 5-kor kellni kell. Igy hat a ceremonairol lemaradtunk. A satorbol kifele setalva ossze futottunk a mennyasszonnyal, aki hat nem volt tul szep. Hozza kell tennem, hog az indiai nok eddigi tapasztalataim szerint altalaban nagyon is szepek. A naszmenetben es a szep nok dominaltak, igy kicsit csalodas volt ezek utan egy koverkes, kicsit mongoloid es csunyacska mennyasszonyt latni.
Szegeny sracnak ez jutott. Itt ugyanis szo sincs szerelemrol, szeretetrol: itt a szulok szervezik le a hazassagot. A kaszt, vagyoni helyzet, iskolazottsag, a csillagok allasa, a jovendo mondok velemenye es egy csomo mas parameter alapjan dontik el vegul: ki kihez passzol. Nincs apellata!
Es valas sincs. Elvileg, jogilag lehetseges, de gyakorlatilag az indiai hazassagok alig 1-2% er veget valassal. Elobb olik meg az asszonyt, mint hogy elvaljanak. Meg mielott valaki lebarbarozna oket, hozza kell tenni: nem ez a jellemzo. Az esetek 80%-aban bekesen, egy mast kolcsonosen tisztelve, talan meg szeretve is eldegelnek, egyutt, nevelik gyerekeiket. Mint multkor irtam itt nincs az a nagy individualizmus mint nyugaton: nem vagjak egymas fejehez hogy ki mit akar, mire vagyik. Mind a ket fel teljesiti tarsadalmi kotelesseget, ahogy azt kell. Mindezt orommel es tisztelettel. Ebbol a szemszogbol nezve mikent is talalhatnanak maguknak jobb tarsat?! Szerintuk ez igy van jol. (Legalabbis akit eddig megkerdeztem, mind egyet ertett vele.)
 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://feljegyzesek-hinduszthanbol.blog.hu/api/trackback/id/tr54821765

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.